2010. november 11., csütörtök

Az én Osso Buccom, vargányás rizottóval



Osso Bucco, vagyis szeletelt borjúlábszár ragusan elkészítve. Több szempontból is vonzott ez az étel mikor először készítettem el. Egyrészt szeretem a ragus dolgokat, másrészt különös vonzódásom van a marhahúshoz és mindezt megkoronázza, hogy egy méretes velős csont van eme nemes hús közepén. Erről mindig a Tom és Jerry jut eszembe, amiben már gyerekkoromban is nagy áhítattal néztem a bazi nagy bulldog elé dobott lepedőnyi marhahússzeletet, közepén a diszkrét velőscsonttal, uhhh, bárcsak bulldog lehetnék. A velős csont azért fontos, mert a benne levő velő a párolás folyamán kiolvad és ez is sűríti, illetve ízesíti a ragut.

Namármost, jelen esetben nem beszélhetünk klasszikus Osso Bucco-ról, mert az általam készített verzió marhából készült és nem borjúból, illetve a fűszerezés is saját ízvilág szerinti, de így is rendkívül finom lett, legalábbis a fogyasztók visszajelzéséből és az üres tányérokból ítélve.

Rizottó. Imádjuk a rizottót, sokszor is csinálunk, mert könnyen elkészíthető, laktató és egyszerűen tökéletes. Nem igényel bonyolult konyhai műveleteket, igazából csak pár alapvető szabályt kell betartani és akkor nincs probléma.
  1. Alaplé: Ha van zöldség vagy hús alapleved az nagyot dob az egészen.
  2. Parmezán
  3. Nagy hő
  4. Folyamatosan adagold az alaplevet
Ha ezeket az egyszerű szabályokat betartod, akkor nagy baj nem lehet.
A vargánya nem volt tervezve, de a már korábban említett barát ismét akcióba lendült, így ezúttal egy zacskó fagyasztott vargánya került a csomagtartóba. Ezúton is hála érte! Eredetileg a raguba lett volna, de a serpenyő, amiben a hús készült kicsi lett és nem akartam belezsúfolni a vargányát, így a rizottóba került, annyi baj legyen.

Hozzávalók az Osso Bucco-hoz:
- Személyenként egy szelet csontos marhalábszár
- zellerszár
- 2db méretesebb vöröshagyma
- 1-2 gerezd fokhagyma
- egy evőkanál sűrített paradicsompüré
- egy paradicsomkonzerv
- egy kk fahéj
- egy citrom lereszelt héja
- 1 friss chili
- só
- bors
- kevés liszt
- 3dl vörösbor

Hozzávalók a vargányás rizottóhoz:
- rizottóhoz való rizs (személyenként kb. 100g)
- alaplé (100g rizshez min. 500ml alaplé)
- 15dkg parmezán
- egy kis fej hagyma
- bors
- egy csokor petrezselyem
- 50g vaj
- 1dl fehérbor
- 15dkg vargánya

Osso bucco:
A húsról célszerű levenni a hártyás részeket, majd egy kevés liszttel megszórni és a felesleget leverni róla. A liszt egyrészt segíti, hogy szép színt kapjon, másrészt párolás közben sűríti is a ragut. A belisztezett husit egy sütőbe is rakható serpenyőben kevés olíva olajon előpirítjuk, minél több színt kap, annál jobb íze lesz. A megpirított szeleteket kivesszük egy tálra és a serpenyőbe rakjuk a felaprított hagymát. Ha kicsit megfonnyadt a hagyma akkor hozzáadhatjuk a felaprított zellert, a chilit és a fokhagymát. Ezekkel is pároljuk pár percig. Ha közben kicsit száraznak tűnik, akkor nyugodtan adjunk hozzá még egy kevés olajat.
Ha megfonnyadtak az alapanyagok, akkor hozzáadhatjuk az evőkanál sűrített paradicsomszószt, 1-2 percig pirítsuk, majd mehet hozzá a reszelt citromhéj, fahéj, só, bors, a paradicsomkonzerv, illetve a vörösbor (ízlés szerint mehet bele pár csepp citromlé is), majd vissza bele a hús szeletek. 4-5 percig rotyogtassuk, majd fedővel letakarva rakjuk be a 180 fokra előmelegített sütőbe és süssük kb. 2 órán keresztül. Fél óránként ellenőrizzük, ha kevésnek tűnik a folyadék egy kevés hús lével pótolhatjuk.

Rizottó:
Első lépésként tegyük az alaplevet a tűzhelyre és tartsuk melegen. Aprítsuk finomra a hagymát. Olvasszunk fel egy diónyi vajat egy evőkanál olívaolajjal és pároljuk meg a hagymát, de lehetőleg ne piruljon meg. Adjuk hozzá a rizst és pirítsuk azzal is pár percig. Kapcsoljuk a tűzhelyet magasabb fokozatra és öntsük hozzá a fehérbort és keverjük hozzá a nagyobb darabokra vágott vargányát. Ha felszívta a rizs a bort, akkor fokozatosan adagoljuk hozzá merőkanalanként az alaplevet. Mindig csak akkor öntsük hozzá a következő adagot, ha már felszívta a rizs az alaplevet. Közben fokozatosan kevergessük. Az első kanál hozzáadásától számítva kb. 20 percen belül késznek kell lennie a rizottónak. A rizs akkor van kész, ha már kezd puhulni, de a közepén még van mit harapni rajta, nem szabad, hogy teljesen megpuhuljon. A rizottó állaga pedig valahol a főzelék és a leves között legyen. Ha késznek ítéljük, akkor vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a felkockázott vajat, a reszelt parmezánt és a felaprított petrezselymet. Keverjük jól össze és azonnal tálaljuk, a rizottó frissen mutatja meg a legjobb oldalát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...