Mielőtt bárki azt hinné, hogy mi ilyen elfajzott csak azért is kipróbálok minden szart ami mászik típusú emberek vagyunk, előtte hadd nyugtassak meg mindenkit, hogy nem volt tervbe véve angolna vásárlása és beszerzése. Azonban hála egy kedves barátomnak egyik nap meló után beesett a csomagtartóba egy nylon zacsinyi nyúzott angolna apósa jóvoltából.
Bevallom nem kis fejfájást okozott, hogy akkor most mi is legyen ezekkel a jószágokkal, nomeg a párom sem növelte határozottságomat, mikor előkerültek a haldarabok és közölte, hogy Ő márpedig kígyót nem hajlandó enni.
Vitathatatlan tény, hogy az angolna nem szerepel a normál halandó emberek mindennapos étlapján, de mégcsak az sem igaz rá, hogy ritkán esszük, de akkor jó ízűen, mert adottságaiból kifolyólag az ember erősen viszolyog tőle, nomeg a többség egyből a Balaton vízfelszínén lebegő szerencsétlen elhalálozott példányokra asszociál.
Ettől még az is tény, hogy az angolna húsa egyáltalán nem rossz, kifejezetten ízes és van egy karaktere, ami persze nem feltétlenül jön be mindenkinek. Ha vannak bátor jelentkezők, akik eszik, azok is többnyire horgászok és leginkább pörköltnek vagy paprikás lisztben kisütve készítik.
Azonban én valami mást akartam. A párom megjegyzése után hamar redukálódott a felhasználás módja, mivel csak és kizárólag filézve kerülhetett szóba. Szerencsére az angolna filézése nem egy nagy was ist das, lévén szálkák nem igen vannak, csak egy éles kés és némi átlagos halpucolási technika szükségeltetik hozzá.
Recept nem volt, bár hamar összeállt a fejemben egy citromos-chilis verzió. Emlékeztem rá, hogy egyszer láttam Giorgio Locatellit angolnát készíteni, és Ő is valami citromos verzióra esküdött, ha neki jó volt, akkor nekünk is jó lesz.
Na és akkor mi is az a bulgur? Tulajdonképpen tört búzáról van szó, amit különböző méretekben lehet kapni a szupermarketekben, elkészítése rendkívül egyszerű, mert többnyire már előfőzötten árusítják. Leginkább az arab világban és dél-európában fogyasztják, könnyű, gyorsan elkészíthető köret, de akár önmagában is fogyasztható salátaként.
Hozzávalók az angolnához (2 főre):
2 angolna nyúzva, feldarabolva és filézve
1 citrom
1 friss chili
1 gerezd fokhagyma
0,5dl fehér bor
só
bors
Hozzávalók a bulgurhoz:
200g bulgur
1 citrom
extra szűz olívaolaj
1 csokor petrezselyem
forró víz
só,
bors
Célszerű a bulgurral kezdeni, mert kell neki 15-20 perc. Fogjunk egy lezárható edényt. Öntsük bele a bulgurt, sózzuk meg és öntsük fel annyi forró vízzel, hogy ellepje. Zárjuk le az edényt és várjunk. 15-20 perc múlva, ha teljesen felszívta a vizet és megpuhult (de még van rajta mit harapni) akkor adjunk hozzá pár evőkanál extra szűz olíva olajat, facsarjunk rá citromlevet, szórjunk rá egy kevés borsot és jól keverjük össze. Ha felszívta a levét és nem találjuk kellően puhának, akkor öntsünk hozzá még egy kevés forró vizet és dobjuk be a mikróba pár percre. A végén adjuk hozzá a felaprított petrezselymet.
Az angolna filéket vágjuk tetszőleges méretűekre, sózzuk, borsozzuk. Aprítsuk fel a fokhagymát és a chilit. Én kiszedtem a chili magjait, hogy kevésbé legyen csípős és csak a karaktere érvényesüljön. Serpenyő, bele az olívaolaj, rakjuk hozzá a fokhagymát és a chilit, és kicsit hevítsük, de ne égjen meg. Rakjuk bele a filéket és pirítsuk pár percig mindkét oldalát. Ezután öntsük fel egy pici borral és pár csepp citromlével és kapcsoljuk feljebb a sütő platni hőmérsékletét. Szedjük ki a filéket, tálaljuk bulgurral és locsoljuk meg a visszamaradt boros szósszal, illetve facsarjunk rá még pár csepp citromlevet.
Talán meglepő, de tényleg jó…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése